Rejteki tanösvény

400 lépéses barlang (Bükkszentkereszt közelében) 28 méter hosszú

 

 Rejteki kőfülke (tengerszint feletti magassága 500 méter)

 Rejteki kutatóház (erdei iskolai programok, szálláshely) és Rejteki-kőfülkéknél

Tebe-rét (Répáshuta közelében)

A Bükk déli kapuja...

A Bükk Déli Kapuja-Látogatópark 

2013. június 7-dikén nyitotta meg kapuit a Dél Bükk értékeit bemutató látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között, a Hór-völgy bejáratánál, ahol a táj kialakulásától kezdve, a középkoron át napjainkig követhetjük végig a környéken történt változásokat.

"Tűzben született táj" - régészeti-történeti információk - barlangok

A Suba-lyuk története (a képen Dancza János és Kadic Ottokár) - Kaptárkövek

 

A Suba-lyuk ősembere

 A Látogatóparkban további információk vannak a barlanglakásokról, várakról, borászatról. Továbbá lehetőség van kerékpár kölcsönzésre és a Remete Étteremben étkezésre is.


Mészégető a Látogatópark udvarán a Bükkaljára legjellemzőbb mesterség nyomait láthatjuk, vagyis a mészégető boksákat és annak kicsinyített rekonstrukcióját.

Suba-lyuk

A felirat, ami már alig látható: „Itt találta meg Dancza János és öt társa az ősember csontjait és eszközeit 1932. április 27-én. A tudományos feltárást befejezték: Dr Hillebrandt Jenő és Dr Kadic Ottokár professzorok.”

1998-ban készült dombormű - feljáró a Suba-lyuk barlanghoz

A Suba-lyukban található feltöltődött védőháló - kilátás - barlangbejárat

Perpác-hegyi (felhagyott) mészkőbánya

A vörösagyag által borított kőfejtő napos időben igazán szép látványt nyújt. Ez a védett rétegtani alapszelvény a Hór-patakon átkelve tekinthető meg a Suba-lyuk barlanggal szemben lévő oldalon. Az ismertető tábla nyilván sokat mond a földtannal foglalkozó szakembereknek.

Hór-völgyi kőfejtő fentről és lentről

Színpompás kőzetek

Vöröskő-forrás (Felsőtárkány)

 Vöröskő-forrás, Cserepeskő-barlangszállás

Vöröskő-forrás 

Felsőtárkányi kisvasút és gyerekek a Vöröskő-forrásnál

Az időszakos Vöröskő-forrás most igen aktívan működik, ha csak nyáron jár ott az ember, nem gondolná, hogy milyen erővel és milyen magasra tud feltörni, amikor a Bükk barlangrendszerei feltöltődnek vízzel.

Vöröskő-forrás

A Vöröskő-forrás magasan tör fel (Bányi Renáta fotója)

Cserepes-kő-barlang (823 m) - barlangszállás

A barlangszállást folyamatosan újítják fel, mint ahogy arról az ott található írások is megemlékeznek, és arról is, hogy "Néha történnek még csodák". Egy ott található naplóban, melyben telefonszámok is vannak, amit baj esetén igénybe lehet venni, tovább lapozva található egy történet, ami egy szentendrei túracsoporttal esett meg, a történet az emberi segítségnyújtásról és a háláról szól, aki arra jár mindenképpen érdemes elolvasni! Továbbá instrukciók vannak arra, hogyan őrizzük meg a barlangszállás épségét, hogy az ott található kályha felhozatala nem volt egyszerű dolog, de van ott Biblia, túrázók emléktárgyai és különböző eszközök, valamint az országos kék túra pecsételője is.

A Cserepes-kői barlanglakás virágos bejárata és egyéb berendezései

Tavaszi növények  (csillagvirág, hóvirág, keleti hunyor ) és egy érdekes gyökerű fa

A Cserepes-kő felé

Védett kőmező és a Cserepes-kő barlang lejárata

Erdőrészlet - A térképen "Szép kilátás!" - ként jelölt hely - Az egyik víznyelő, melyben még hó van

Bogács, Cserépváralja

Bogácsi Millenniumi kilátó, Cserépváraljai barlanglakások

A bogácsi kilátóról szép kilátás nyílik a falura és a Bükkaljára. Az alábbi képen jól megfigyelhető még a Hódos-tető "Patkó sziklája" is, ami Bükkzsérchez tartozik.

Bogácsi kilátó

Innen a piros jelzésen haladva jutunk el Cserépváraljára. Ahol egy 1854-es emlékmű és a két világháború halottait felsoroló emlékpark mögött megtekinthető a falu Munkás Szent Józsefnek felszentelt katolikus temploma, mely a falu címerén is helyet kapott. A modern (1961-ben épített) templom igazi építészeti ritkaság, melyből kettő van csupán az országban (a másik Hollóházán található).

Cserépváralja (emlékpark és modern katolikus templom)

Cserépváralja másik látványossága az elhagyott barlanglakások sora. Az egyik ilyen barlanglakást tájháznak rendezték be (1987 óta látogatható). A Bükkalján igen elterjedt lakóbarlangokat a vulkáni eredetű, jól formázható tufakőzetbe vájták.

Az egyik barlanglakás

 Ezek a barlanglakások több helységből állnak és igen eklektikus a belső kialakításuk, van ahol boltozatos a mennyezet, de egyenletes is előfordul.

Tájház és néhány barlanglakás bejárata

 1870-ben már írásos formában is megemlékeztek az ilyen barlanglakásokról a népszámlálás alkalmával, de pontosan nem tudni, hogy mikor kezdték kialakítani az első ilyen lakásokat.

A tűzhely és a "barlangrajzok" :-) (Bányi Renáta)

 Az egykori lakáscélú használat legszembetűnőbb jele, hogy a tűzhelyek füstkijáratai vastag kormot hagytak maguk után.

Barlanglakás belső része

Nyomó-hegy

A 340 méteres Nyomó-hegyről kiváló kilátás nyílik Bükkzsércre. 18. századi térképek szerint ezt a hegyet akkor Nyom-hegynek hívták, később viszont már Nyomóként szerepelt.

Bükkzsérc egy része a Nyomó hegyről

A Nyomó-hegy, az egyik törésvonal és a magas tufatömbök

A környék egyik érdekessége, hogy az egykori mezőgazdasági munkák miatt emelt házak és a telket szegélyező falak a mai napig láthatóak. Az egyik kötőanyag nélküli falazatú házikó körül már fák nőttek, de nagy elismerést vált ki az arra járóból az az aprólékos munka, amit egy ilyen ház felépítése megkíván.

Kötőanyag nélküli fal és "kisdombos" környezete

 A szintén kötőanyag nélküli fal, ami néhol magasabb volt, mint egy méter és hosszasan elkísért utunkon.

Kőfal

 A hegy másik oldalán kimagaslik Cserépfalu református templomának csúcsa, millenniumi kilátója és a falu egy részlete.

A Nyomó-hegy két oldalán fekvő település

 Bükkzsérc felé sétálva még megtekinthető az egykori bánya, egy kisebb barlang (ami 2005 óta védettséget élvez) és a Horváth-féle mészégetők maradványainak sora.

A tavasz egyik első hírnöke, egykori mészégető maradványa, egykori bánya

Szarvaskő és Bélapátfalva

Természetes és mesterséges környezete

 

 Szarvaskő

A közel 400 fős település a Bükki Nemzeti Park határán helyezkedik el Egertől alig 10 kilométerre. A falu központjában található pincemaradvány felirata egy kis családi életképet sejtet. A felirat szerint: "Zöldséges pince maradványa, Mákos bácsi itt rejtegette évekig dugipálinkáját felesége, O. Borbála elől." Itt tekinthető meg egy trianoni emlék is.

Szarvaskő kövein

Szarvaskő méltán leghíresebb egykori építménye a vár, melynek maradványai már távolról is jól kivehetőek.  Fentről szép kilátás nyílik a falura és a vár még megmaradt részeire. A vár alsó részén pedig még megfigyelhetők a kőberakások.

Szarvaskő vár

 A vártól nem messze található az Országos Kéktúra jelzése, ahonnan már csak 10,5 km-re található Bélapátfalva. 

Bélapátfalva

Szarvaskőről a kék jelzésen haladva az erdőben található Szent Anna vagy Gilitka Kápolna. Az információs tábla szerint 1750-ben épült a II. Kilit (Gilitka) egri püspökről elnevezett völgyben. A közelben van egy második világháborús ismeretlen katona sírja is és egy emlék az erdőben favágás közben meghalt férfinak.

Szent Anna / Gilitka Kápolna

 

Az Országos Kéktúra jelzései a Bél-kő nevű hegyes rész alatt vezetnek. A hegy érdekessége, hogy közel 40 évig szolgálta a bélapátfalvi cementgyárat (egészen 2002-ig). Ezeknek a munkálatoknak a nyomait őrzi a hegy cakkos oldala.

Bél-kő

Bélapátfalva másik nevezetessége a 13. századi román stílusú Ciszterci apátsági templom. Mellette az egykori monostor alapjai találhatóak, ahol ivóvíz folydogál. A templom mögött található a Kálvária domb.
 

Ciszterci apátság, Bélapátfalva

  

Ódor vár

"Kőkori telep, vaskori erőd, középkori magyar vár, huszita rablóvár – lerombolták 1474 körül" 

Olvashatjuk a feliratot az egykori vár maradványainál, mely Cserépfalutól és Bükkzsérctől sincs messze, (bár az ott tartózkodó turisták Felsőtárkány felől érkeztek). Nyáron, tiszta időben a Tiszáig is ellátni az 594 méteres csúcsról.

Ódor vár

Ódor vári pihenő

A hegy oldalában több barlang is található, az egyik feltárása éppen folyamatban van. Ez a terület le van zárva a turisták érdekében (is). A közelben található a Hajnóczy-barlang (korábbi nevén Ódor-vári-cseppkőbarlang).

Erdőrészlet Bükkzsércen

Cseresznyés patak, Bükkzsérc

Bükk hegység egy része

Húzogatós rétes

/Cottage-cheese strudel/

A napokban megfigyelhettem, hogyan készül az úgynevezett "húzogatós rétes". Nagyon érdekes, ahogy egy kevés tésztából lefednek egy egészen nagy felületet, olyan ügyességgel, hogy a hajszálvékony tésztán még csak egy kis lyuk sem keletkezik és nem is szakad szét.

Az elkészítésről készült videó-összefoglalót az alábbiakban lehet megtekinteni.  (Video)

Kirándulás a Rigó hegyre

Bükkzsérc és környéke képeken 

(English, Deutsch)

A Nyomó-hegy tetején található ártufatömbök kiemelkednek a ködből.

Római katolikus templom

Puszta-hegy környékén

Rigó hegy környékén

Bükkzsérci pincesorok

Séta a pincesoroknál...

/Walking through the cellars... /

Nádasdi (Felső) és Baglyos (Alsó) pincesorok

Egyszer egy autóval kiránduló család Bogács felől indult el Bükkzsércre egy nem kiépített útszakaszon, az úgynevezett Dóc-on keresztül, meglátták a Bükkzsérc-Baglyos feliratú táblát és a távolban lévő házakat, így arra indultak tovább. Egy-két ember lézengett a "házak" között, akiktől megkérdezték, hogy: "Ennyi volt Bükkzsérc?" Az emberek nevetve válaszoltak, hogy ezek csupán Zsérc pincéi, majd megmutatták nekik, hogy a falu még távolabb van, mivel a Nádasdi pincéktől lehet látni Bükkzsércet.

A baglyosi riolittufába vájt pincesor részlete

A zúzmarás pincesorok egykor menedékként szolgáltak a zsérci lakosok számára a második világháborúban. A Baglyosi pincesortól nem messze pedig a mai napig őrzi titkát az úgynevezett "kaptárkő" vagy másnéven "emlékkő".

Nádasdi pincesor részlete

Nádasdi pincesoron

A nádasdi pincesoron egyaránt megtalálhatóak épített és vájt pincék.

A "dombok" pincéket rejtenek